2010.11.01. 10:01
Konferenciáról modorosan (százkilencvenhat)
Tegnap megvilágosodtam. Nem ment könnyen, de volt rá bőven időm a konferencián, amit kénytelen voltam végigszenvedni. Az előadók minden archetípusa felvonult előttem, és hála az inkompetens moderátoroknak, minden hibát és jellemző technikát meg tudtam figyelni alaposan, mert time management nem volt.
1. KategorizálásKategória: Baráti
Alkategória: Jópofa
Stílus: Modoros
Célcsoport: Barátaid, és Tibi
2. Felhasználási javaslat
Besokalltál egy konferenciától, mert rájöttél, hogy minden előadó amatőr, a szervezők inkompetensek, és a drága időd mind kárba veszett. De itt jön a te zseniális ötleted és a mi zseniális megvalósításunk: írj egy karakteres levelet a tapasztalataidról, és küldd el a barátaidnak.
A téma akár Modor Tibi érdeklődését is felkeltheti, ha kacsingatsz a világhír felé, küldd el neki is.
(Klikk a képre, ha többet akarsz tudni Levéltáros múltjáról.)
3. A levél
Barátaim,
Tegnap megvilágosodtam. Nem ment könnyen, de volt rá bőven időm a konferencián, amit kénytelen voltam végigszenvedni. Az előadók minden archetípusa felvonult előttem, és hála az inkompetens moderátoroknak, minden hibát és jellemző technikát meg tudtam figyelni alaposan, mert time management nem volt. De legalább be tudom nektek mutatni a prezentálók főbb típusait – kicsit támaszkodva a korábbi emlékeimre is.
A felolvasó
Jellemzően az államigazgatásból érkezik, általában helyettes államtitkár. Bevezetőjében kiemeli, hogy munkatársaival (beosztottjaival) közösen készítették a prezentációt, a téma szakterülete és szívügye, ezzel kel és fekszik.
Majd a vetítővászon felé fordul, és felolvassa a slide-okat. Ha olyan részhez ér, amiről eszébe jut valami – olyasmi, ami nincs leírva –, akkor a hallgatóság felé fordulva elmondja a véleményét, ami általában nem illik oda, de ő is érzi, hogy a felolvasás kevés, ezért megismerjük a zavaros gondolatait.
Mivel nagyon elfoglalt – ez kiderül az első helyesírási hibából, amit a felolvasás során észrevesz és kijavít, a felelősséget a beosztottjaira kenve –, természetesen a felkészülésre nem volt ideje, és nem tudja, hogy hány slide-ot kell bemutatnia. Biztos, ami biztos, mindegyiket felolvassa, így alaposan kifut a rendelkezésére álló időből.
A prezentációt egyébként Word dokumentumokból ollózták össze a szintén felkészületlen kollégái, így a slide-ok túlzsúfoltak, áttekinthetetlenek és a felolvasásuk sokáig tart.
Az introvertált
Ízig-vérig szakember, ismeri a témát alaposan, ő tényleg ezzel kel és fekszik. A hallgatóságára csak egyszer néz, az előadása elején, amikor gyorsan elmondja, hogy nem gyakorlott prezentáló, egyébként a vetítővászon felé fordulva – és a vászonnak – beszél, ezért a felületes szemlélő összekeverheti a felolvasóval. De az introvertált nem felolvas, hanem a prezentációját jegyzetként használva – ami olyan is –, földi halandó számára követhetetlenül megpróbál átadni minden infót, amit a görögöktől napjainkig összegyűjtöttek a hozzá hasonló guruk. Olyan angol szakkifejezéseket használ, amit a született angolok sem értenek, ezeket lefordítja, így a született magyarok is született angoloknak érezhetik magukat. Idézném, ha tudnám, de született vagyok.
Természetesen az időkeretét messze túllépi, de neki ez megbocsátható, mert a munkaidejét is hasonló rugalmassággal kezeli.
A tanult félprofi
Elvégzett egy prezentációs tréninget, és tudja, hogy a hallgatókra kell néznie, érdemes humorosan indítania és mozogni sem árt. De arra már legyintett, amikor a tréningen arról volt szó, hogy az előadást mondjuk el tükör előtt, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi ideig tart, ezért jócskán túllépi a rendelkezésére álló időt.
Bemutatkozás után hosszan összefoglalja, miről fog szólni a prezentációja, majd az előadását röviden megtartja. A hosszú összefoglaló és a rövid előadás gyakorlatilag ugyanaz, így kétszer hallhatjuk az unalmas mondandóját. Mivel nem jártas annyira a témában, mint az introvertált, és nem született előadó, ezért nem képes sem improvizálni, sem elmélyedni a témában, csak elmondja a felszínes gondolatait. Kétszer.
Ha mikrofon van, zavarja, ha nincs, zavarja. Egy közbevetett kérdéssel könnyen megakasztható, kisiklik, mint játékvonat az ötforintostól. Az előadása végére ő is, és a hallgatók is tudják, hogy kellene még egy tréning.
A tanult profi
Pár félévet egy amerikai egyetemen töltött, ahol az optimista hozzáálláson kívül prezentációs technikákat is tanult. Tudja, hogy a bemutatkozásnak jelentősége van, a nevét felírja a flipchartra, ha az nincs, akkor a falra, mert a név az fontos, lebegjen a hallgatók előtt. Gesztikulál, magával ragadóan beszél, esetenként még tapsot is kicsikar a hallgatóktól. Nem sétál a projektor fényébe, jól használja a lézermutatót, a viccei ülnek, és frappánsan reagál a közbevetésekre. Európai embernek mégis kicsit mesterkélt az egész, színészkedés, nem spontán performance. Ráadásul emlékeztet a saját alacsonyabb rendűségünkre, ezért azt se értékeljük, hogy időben befejezi az előadását.
A lúzer
Ő az, aki a konferencia témáját tekintve a veszteseket képviseli: az elmaradott technikát, a maradi gondolkodást, vagy éppen a tönkremenő ágazatot. Ezt ő is tudja, de megpróbálja menteni a mundér becsületét; ugyan nem szólja le direktben a konkurenciát, de érezteti, hogy ők jobbak, habár kicsit drágábbak, de nem érdemes olcsóbb megoldásokat keresni, mert minden úgy jó, ahogy ők csinálják, az innovációnak itt helye nincs.
Folyamatosan megpróbál lavírozni a mindenkit támadó, ugyanakkor senkit meg nem sértő szerepek között, ezért hosszan hebeg és habog. Idejét túllépi, de szánalomból senki nem figyelmezteti erre.
A Nagy Öreg
Nem bízza a véletlenre hírnevének terjesztését, több slide-ja is saját magáról szól: ő ott volt a kezdetekkor; a sikertörténeteket ő találta ki; ami most rossz, azt az ő ötlete alapján valósították meg, de hibásan. Saját, évekkel ezelőtti előadásait megkerülhetetlen referenciapontként említi, és folyamatosan sajnálkozik, hogy nem tud elmélyedni a témában, de akit érdekel, utánanézhet a régebbi anyagaiban. Az utána következő előadóktól is kérdez, természetesen csak olyat, ami kiemeli az ő nagy öregségét.
Jó előadónak tartja magát, hiszen nagyon sokat szerepel, ezért aktualitásokkal fűszerezi a mondandóját, és folyamatosan viccelődik. Neki köszönhetően maradnak fenn a már tíz éve is unalmas poénok, mint az ámítástechnika és az internett.
Előadásában semmi újdonság nincsen, de ezt nem is várják el tőle. A hallgatóság nagy része ismeri, és a lúzerhez hasonlóan sajnálják, mert valamikor tényleg volt valaki, de ma már csak a múltjából él, és előrenézni csak a tükörig tud.
Na, ennyit a konferenciáról, a többit majd élőben prezentálom.
Üdv,
<Aláírás>
4. A levél hatása
Ha sokan külditek Modor Tibinek, talán leközli. Hajrá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://leveltar.blog.hu/api/trackback/id/tr92405547
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A színes, maradónás póló meg a hátul sportos, elöl elegáns bundesfrizura 2010.11.03. 07:19:23
Ja, a Feri igazi amerikai volt, nem csak bátor és vagány, de igazi haver is. Május 1-én például, a céllövölde mögött, Kenttel a szájában, halál lazán passzolta le a virsli- és sörjegyeket, amiket az apja íróasztalának a fiókjából emelt el néhány nappal...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vészmadár (pica pica) · http://feleslegesszavaink.blog.hu 2010.11.26. 07:29:16
siker, siker, siker!
lehozta:)
lehozta:)
Rókakígyó 2010.11.27. 08:01:37
Az előadóknál jobban csak a résztvevőkön csodálkozom:) Mármint azon, h mi végre töltik idejüket ilyen helyeken. Bár egy jó résztvevőből könnyen lehet előbb-utóbb előadó is.
Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2010.11.27. 08:18:29
@Rókakígyó:
Résztvevőnek lenni a legjobb, lehet a régi ismerősökkel haverkodni, este bulizni, és az se lehetetlen, hogy tényleg tanul az ember. Ha mást nem, fikázást :)
Résztvevőnek lenni a legjobb, lehet a régi ismerősökkel haverkodni, este bulizni, és az se lehetetlen, hogy tényleg tanul az ember. Ha mást nem, fikázást :)
A Leander-tölgyi M-Bear 2010.12.10. 21:31:41
szerencsére az összes előadót ismerek. van olyan, akit több példányban is.
Levéltáros · http://leveltar.blog.hu/ 2010.12.10. 22:48:25
@A Leander-tölgyi M-Bear:
Ez nagy szerencse tényleg, de a legjobb az, hogy nem te vagy ezek az előadók :)
Ez nagy szerencse tényleg, de a legjobb az, hogy nem te vagy ezek az előadók :)
Hozzászóltál